A+ A A-

Elkészült tananyagok digitális mellékletekkel

Az elkészült tananyagok csoportosítva

Algoritmusok, operációkutatás

 

Gazdasági informatika

Képfeldolgozás, grafika

Matematika informatikusoknak

Műszaki terület

Számítástudomány

Szoftverfejlesztés

 

 

 

Az elkészült tananyagok ABC sorrendben

 

Adatstruktúrák és algoritmusok

Adonyi Róbert, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kulcsszavak: adatstruktúra, algoritmus, C, C++, programozás, verem, sor, láncolt lista, gráf, fa
Összefoglaló: A jegyzet célja, hogy betekintést nyújtsunk a programozási feladatok során elénk kerülő programtervezési kérdésekbe. Ehhez bemutatjuk az alap adatszerkezeteket és az adatszerkezeteken megvalósítható különböző algoritmusokat, hiszen a rendelkezésünkre álló adatszerkezetek és a hozzájuk kapcsolódó algoritmusok tulajdonságainak és működésüknek alapos ismeretében tudjuk csak az alkalmazás igényeinek legmegfelelőbb megoldást kiválasztani. A jegyzet az elméleti ismeretanyagot és a programozás jellegű tárgyak teljesítéséhez szükséges gyakorlati jellegű tudást kapcsolja össze. A jegyzetben szereplő mintaprogramok és kódrészletek objektum orientált szemléletben C++ programozási nyelven kerülnek megvalósításra.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

Adatstruktúrák és algoritmusok példatár

Heckl István, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kulcsszavak: adatstruktúra, algoritmus, adatszerkezet, adattípus, bonyolultság, programozás, feladatok, verem, sor, bináris fa, tömb

Összefoglaló: Az adatstruktúrák és algoritmusok példatár 146 feladat segítségével segíti a hallgatók tudásának elmélyítését az adott témakörben. A példatár elején rövid áttekintés található a különböző adatszerkezetekről, az algoritmusok típusairól és bonyolultságairól. A leggyakrabban használt programozási tételek magyarázata is fellelhető itt. A feladatok típus szerint vannak csoportosítva, például veremhez kapcsolódó feladatok, bináris keresőfa feladatai, stb.  A feladatok jelentős része több alfeladatból áll, amelyek sokszor önállóan is megoldhatóak. Minden feladathoz megoldás tartozik, amely a példatár végén található, C illetve C++ nyelven. A példatár az Adatstruktúrák és algoritmusok kurzuson kívül használható programozás jellegű tárgyakhoz is.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Algoritmikus számelmélet

Szalkai István, Dósa György, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: algoritmusok, számelmélet, Euklidesz algoritmusa, lineáris diophantoszi egyenletek,  kongruenciák, kínai maradéktétel, prímtesztek, titkosírás nyilvános kulccsal, bizonyítás nulla információval, Euklideszi gyűrűk

Összefoglaló: Az algoritmusok legfontosabb jellemzőinek áttekintése után a könyv bevezetésképpen az elemi számelméletet tekinti át algoritmikus szemszögből - nem minden egyszerű kérdés számítható ki percek vagy évek alatt. A könyv elsődleges célja egyrészt a számelmélet felhasználása az algoritmusok és titkosírások, irat-hitelesítések terén (7.3, 10. és 1. fejezetek), másrészt a számelmélet saját kiszámíthatósági problémái és azok megoldására történt próbálkozások bemutatása (3.2, 8. és 9. fejezetek). A könyv tartalmazza a fenti részek megértéséhez szükséges (nem kevés) elméleti tudnivalót is (2., 4 -7. fejezetek). Az anyag megértését öt kis program segíti, melyek a bemutatott algoritmusokat lépésenként mutatják be, az output-szöveg szerkeszthető. A programok egyszerűbb számítások elvégzésére (pl. titkosírás) is használhatók. Néhány új jelöléssel és szemléletmóddal, továbbá Bolyai János számelméleti munkásságával, sőt modern algebrai általánosításokkal is megismerkedhetünk a könyvben (3., 8.3. és 13. fejezetek). A könyvet Táblázatok, Irodalomjegyzék és Tárgymutató teszi teljessé.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Automaták és formális nyelvek példatár

Ésik Zoltán, Gombás Éva, Iván Szabolcs, SZTE TTIK, Számítástudomány Alapjai Tanszék

Kulcsszavak: szavak, nyelvek, véges automaták, reguláris kifejezések és nyelvek, környezetfüggetlen nyelvtanok és nyelvek, eldönthetetlen problémák.

Összefoglaló: Jelen példatár a programtervező informatikus, mérnök informatikus és gazdaságinformatikus képzési tantervekben szereplő Számítástudomány alapjai és Formális nyelvek kurzusok gyakorlatán előforduló feladattípusokhoz gyűjt össze feladatokat. A példatár arányaiban tükrözi, hogy az érintett területek általában milyen részletességgel kerülnek elő ezen kurzusokon, így legnagyobbrészt a reguláris nyelvekkel (véges automaták, variánsaik és rajtuk végzett műveletek, reguláris kifejezések, szintaktikus félcsoportok, monadikus másodrendű logikai formulák) és a környezetfüggetlen nyelvekkel (környezetfüggetlen nyelvtanok, veremautomaták) kapcsolatos feladatok kaptak benne helyet.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Ágens technológia

Piglerné Lakner Rozália, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Starkné Werner Ágnes, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, ágens, intelligens keresés, tudásreprezentáció, bizonytalan adatok kezelése, szakértői ágens, gépi tanulás, genetikus módszerek, neurális hálózatok, robotika

Összefoglaló: A Veszprémi Egyetemen (jelenleg Pannon Egyetem) 1992-ben indult informatikatanár képzésben folyamatosan oktatunk mesterséges intelligenciához kapcsolódó ismereteket kötelező tárgyak keretében. Ezeket az órákat mind a nappalis, mind a levelező hallgatók szívesen látogatták és ismerkedtek meg olyan területekkel, amelyek informatikai műveltségüket emelték. Emellett olyan témákról is hallhattak, amelyek az oktatás területén is felhasználhatók. A mostani képzési formában a hallgatók érdeklődése a téma iránt nem csökkent, ezért úgy gondoljunk, hogy egy célirányosan számukra összeállított, összefoglaló elektronikus jegyzet segítségével a rövidebb képzési idő ellenére is átfogó képet tudunk adni ezen tudományterület sokszínűségéről. A jegyzetben alábbi tématerületeket érintjük: mesterséges intelligencia - ágensek, multi-ágens rendszerek; keresési módszerek; tudásbázisú ágens; tudásreprezentáció; bizonytalan adatok kezelése; szakértői ágens; gépi tanulás; genetikus módszerek; neurális hálózatok; robotika; virtuális valóság; gépi látás; beszédfelismerés.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Beágyazott rendszerek és programozható logikai eszközök

Fodor Attila, Vörösházi Zsolt, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: beágyazott rendszerek, CAN, FPGA, MicroBlaze, MODBUS, RTOS, VHDL

Összefoglaló: Napjainkban a legtöbb elektronikus eszköz kisebb önálló működésre is alkalmas részegységből áll, amelyek egy beágyazott rendszert alkothatnak. A beágyazott rendszerek ismerete nélkülözhetetlen a mai mérnökök számára. A jegyzet ehhez igyekszik segítséget nyújtani. A jegyzet két fejezetre osztható, az első fejezet röviden összefoglalja a beágyazott rendszerek alapelveit, a második fejezet pedig az FPGA (Field Programmable Gate Arrays) eszközökkel és azok fejlesztői környezetével foglalkozik, amelyet a beágyazott rendszerekben lehet használni. Napjainkban az FPGA-k – a felhasználó által többször „tetszőlegesen” konfigurálható kapuáramkörök – mint nagy-teljesítményű számítási eszközök a különböző feladatok megvalósításának igen széles spektrumát biztosítják: akár az algoritmusok végrehajtásának gyorsítását szolgáló tudományos számításoknál, a jelfeldolgozásban, a képfeldolgozásban, a titkosítás vagy, akár az autóipari alkalmazások stb. területén. A hagyományos ASIC VLSI technológiával szembeni nagy előnyük a relatív olcsóság, a gyors prototípus-fejlesztési lehetőség, és nagyfokú konfigurálhatóság. Ebben a jegyzetben a legnagyobb FPGA gyártó, azaz a Xilinx chipek általános felépítését, funkcióit, illetve egy a Xilinx Spartan-3E sorozatú FPGA-ra épülő Digilent Nexys-2-es fejlesztő kártyát, integrált tervező-szoftver támogatottságát, és programozási lehetőségeit ismertetjük. A tématerületen létező legtöbb szakkönyv és jegyzet a HDL nyelvek pontos szintaktikai elemkészletének bemutatására és szimulálható, de nem mindig szintetizálható kódok megadására törekszik. Jelen jegyzet készítése során célul tűztük ki, hogy a VHDL összes nyelvi konstrukciójának áttekintése helyett mindvégig az FPGA-s környezetekben alkalmazható és szintetizálható tervek leírására fókuszálunk, amely egyben szimulálható RTL szintű VHDL megadását is jelenti. Továbbá sosem a VHDL nyelvi szintaxisának mélyreható ismertetését követjük, hanem mindig egy konkrét gyakorlati példán keresztül mutatjuk be a VHDL nyelvi elemkészletének a szintézis szempontjából legfontosabb részeit.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

Digitális technika példatár

Matijevics István, SZTE TTIK, Műszaki Informatika Tanszék

Kulcsszavak: digitális technika elemi kapuk, grafikus és numerikus egyszerűsítés, tárolók, számlálók, regiszterek, digitális rendszerek szimulálása.

Összefoglaló: Az interaktív Digitális technika példatár segítségével a hallgatók, felhasználók az elméleti anyagot példákon keresztül, azok megoldásával, valamint a kapcsolások szimulálásával tehetik érthetővé. A példatár a digitális technika következő fejezeteinek megértéséhez nyújt segítséget:

  • Boole algebra, logikai függvények, algebrai alak, igazságtáblázat, Venn diagram, kanonikus alak, minterm és maxterm. Logikai függvények minimalizálása.
  • Elemi (alapkapuk) és összetett (kódolók, dekódolók, multiplexerek, demultiplexerek, összeadók, komparátorok, stb.) kombinációs hálózatok.
  • Szekvenciális hálózatok. Szinkron és aszinkron sorrendi hálózatok. Leírási módszerek (állapottábla, gráfok), állapotok, működési modellek.
  • Tárolóelemek (S-R, J-K és T flip-flopok). Szinkron és aszinkron működésű flip-flopok.
  • Összetettebb sorrendi hálózatok (számlálók, shift regiszterek, stb.)

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Fejlett grafikai algoritmusok

Nagy Antal, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Kulcsszavak: grafikus csővezeték, OpenGL függvénykönyvtár, geometriai transzformációk, modellezés, árnyalás, textúrázás, ütközés detektálás, térbeli adatstruktúrák, realisztikus színtér

Összefoglaló: A jegyzet Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, a programozó informatikus mester szakán folyó Fejlett Grafikai Algoritmusok című kurzus tematikája alapján készült. A jegyzet első fejezetében bevezetésként az OpenGL alapok mellett a grafikus csővezeték fázisait is ismertetjük. Emellett külön kitérünk a programozható grafikus csővezeték bemutatására is. A következő fejezetben egy háromdimenziós objektum felépítés példáján keresztül mutatjuk be az alapvető modellezési szabályokat és más primitívek használatát. A negyedik fejezetben geometriai transzformációkkal foglalkozunk, ahol néhány speciális transzformációt is bemutatunk. A következő két fejezetben az árnyalással és az ahhoz szorosan kapcsolódó textúrázással foglalkozunk. Az ütközésdetektálás fejezetben néhány alap algoritmust mutatunk be. A nyolcadik fejezetben egyrészt olyan technikákat ismertetünk, amelyek az objektumok hatékony megjelenítését biztosítják, valamint olyan algoritmusokat ismertetünk, amelyek az objektumok felépítésének a kialakításában használhatóak. Az utolsó fejezetben olyan algoritmusokkal foglalkozunk, amelyek segítségével színterünket tehetjük valóság hűbbé.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Fejlett programozás

Ferenc Rudolf, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: generikus programozás, C++, template, STL

Összefoglaló: A jegyzet fő célja, hogy az olvasó számára bemutassa a generikus programozási paradigmát. A könnyebb érthetőség kedvéért a bevezetésben egy rövid áttekintést nyújt az objektum-orientált programozásról, illetve a C++ nyelvről, majd ezután mutatja be a generikus programozást, valamint a legismertebb generikus programozással készült osztálykönyvtárat, a Standard Template Library-t (STL). A jegyzet betekintést nyújt az STL generikus algoritmusok és tárolók belső implementációjába és a tipikus használatába is. A jegyzet célja, hogy a teljesség igénye nélkül minél több területtel megismertesse az olvasót, ezzel megfelelő alapokat biztosítva a generikus programozási paradigma megértéséhez és elsajátításához.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Fordítóprogramok

Gyimóthy Tibor, Havasi Ferenc, Kiss Ákos, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: fordítóprogramok, attribútum nyelvtanok, interpreterek,  fordítóprogram-generáló rendszerek, röpfordítás

Összefoglaló: A fordítóprogramok feladata, hogy a különböző programozási nyelven írt

programokat végrehajtható gépi kódú utasításokká transzformálja. A  fordítási folyamat nagyon összetett, hiszen sok programozási nyelv  létezik és a különböző processzorok gépi utasítás készlete is jelentősen  eltérhet egymástól. Figyelembe véve a rendelkezésre álló magyar nyelvű  szakirodalmat, ebben a jegyzetben nem törekedtünk egy átfogó, a fordítás minden fázisát érintő anyag elkészítésére, hanem három területet  érintünk részletesebben. A fordítási folyamat legjobban kidolgozott fázisainak a lexikális és a  szintaktikus elemzés tekinthető. Hatékony algoritmusok és ezek  megvalósítását támogató rendszerek készültek a lexikális és szintaktikus  elemzők automatikus előállítására. A jegyzetben példákon keresztül bemutatjuk az ANTLR rendszert, amely segítségével formális nyelvtan  alapú definíciók alapján gyakorlatban is használható minőségű elemzők  generálhatók. A szintaktikus elemzést követő fordítási fázis a szemantikus elemzés.  Ennek feladata az olyan fordítási időben felderíthető problémák  megoldása, amelyek a hagyományos szintaktikus elemzőkkel nehezen  valósíthatók meg (ilyen például a típus kompatibilitás vagy a változók  láthatósági kérdésének kezelése). A szemantikus elemzés elterjedt  modellje az attribútum nyelvtan alapú fordítási modell. A jegyzetben  ismertetjük az attribútum nyelvtanokat és a kapcsolódó attribútum kiértékelő stratégiákat, valamint példákat mutatunk be arra, hogyan használhatók az attribútum nyelvtanok fordítás idejű szemantikus problémák megoldására. Napjainkban egyre nagyobb teret kaptak az értelmező (interpreter) alapú  program végrehajtási megoldások. Ezek lényege, hogy a forráskódból nem  generálunk gépi kódú utasításokat, hanem egy értelmező program  segítségével hajtjuk végre az utasításokat. A jegyzetben ismertetjük a  különböző értelmezési technikákat és bemutatunk optimalizálási megoldásokat.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Gazdasági folyamatok matematikai modellezése

Blázsik Zoltán, SZTE TTIK, Számítógépes Optimalizálás Tanszék

Kulcsszavak: projekt, mohó, gráf, matroid, lineáris, pénzügyi, folyam, döntés, tőke, kockázat, játék, programozás

Összefoglaló: Gazdálkodási kérdésekben forduljunk a matematika, informatika, közgazdaságtudomány modelljeihez, a megoldási módszereket, az eredményeket alkalmazzuk a felmerült gyakorlati problémákban. Bár az élet bonyolultabb feladatokat vet fel, az absztrakt, leegyszerűsített fogalmak vizsgálata segít eligazodni a komplex folyamatokban is. A természettudományok módszeréhez hasonlóan az optimalizálási problémákban is megkülönböztetjük a lényeges tényezőket, elhanyagolva a kisebb jelentőségű hatásokat. A komputer is csak úgy tud segíteni, ha érvényesen kérdezzük. A kisebb objektumok, célok helyes megtervezése, majd az összetevők szintézise elvezethet a megoldáshoz. A jegyzet bemutat jól ismert alapvető problémákat, felvet gyakorlat-közeli megoldandó feladatokat, meg is oldja őket vagy szakirodalmi hivatkozásokra utal. Mai elméleti kutatásokat is megemlít, amelyek később hatékonyabbá tehetik a számítógépes algoritmusokat.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Gyártórendszerek modellezése

Bertók Botond, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kovács Zoltán, SZTE TTIK, Számítógépes Optimalizálás Tanszék

Kulcsszavak: gráf, hálózat, ellátási lánc, matematikai programozás, folyamatszintézis, ütemezés.

Összefoglaló: A tárgy és a jegyzet célja bevezetést adni olyan modellezési eljárásokba, melyek lehetővéteszik ipari gyártórendszerek és kapcsolódó hálózatok analízisét és optimalizálását. A gyártórendszerekhez kapcsolódó hálózat lehet az energiaellátó rendszer, a gyártáshoz kapcsolódó logisztika, az informatikai rendszer, de akár a teljes ellátási lánc is. Mindezen rendszereket és hálózatokat a következőkben elsősorban gráfokkal és hálózati folyamatokkal vagy ezek valamilyen formális matematikai leírásával modellezzük, melyek szoftverekkel jól kezelhetőek. A jegyzet második fejezete átismétli a halmazelmélet alapjait, a relációk és függvények, gráfok és hálózatok fogalmát. A későbbi fejezetekben ilyen modellek készítésével foglalkozunk, aszerint csoportosítva őket, hogy milyen algoritmusokkal vagy szoftverekkel vizsgálhatóak. A modelleket gráf algoritmusokkal, matematikai programozással és folyamathálózat szintézis eljárásokkal elemezzük és optimalizáljuk. Ezen elemző és optimalizáló módszerek mindegyikét egy-egy fejezetben tárgyaljuk.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Hardver és szoftver rendszerek verifikációja

Ésik Zoltán, Gombás Éva, Németh L. Zoltán, SZTE TTIK, Számítástudomány Alapjai Tanszék

Kulcsszavak: verifikáció, modell ellenőrzés, átmeneti rendszerek, időzített automaták, temporális logikák, bináris döntési diagramok, modell ellenőrző szoftverek, SPIN, UPPAAL.

Összefoglaló: Napjaink informatikai rendszerei egyre komplexebbek, és rohamosan bővül azoknak az alkalmazásoknak sora, melyek formális verifikációt igényelnek a hagyományos szimuláció és tesztelés mellett. A jegyzet az egyik legfontosabb verifikációs módszer, a modell ellenőrzés elméletébe és gyakorlatába kíván bevezetést nyújtani. Először áttekintjük a modell ellenőrzés feladatát, megvalósítását, a módszer előnyeit és korlátait. Ezután konkurens és időzített rendszerek átmeneti rendszerekkel történő modellezését mutatjuk be, majd a rendszerek dinamikus viselkedésének leírása kerül tárgyalásra temporális logikák segítségével. Ezt követően az explicit és szimbolikus modell ellenőrzés legfontosabb algoritmusait mutatjuk be. Végül a SPIN és az UPPAAL modell ellenőrző szoftver rendszerrel ismertetjük meg az olvasót.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Intelligens adatelemzés

Fogarassyné Vathy Ágnes, PE MIK, Matematika Tanszék

Starkné Werner Ágnes, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: adatelemzés, egy- és többváltozós elemzés, adatvizualizáció, dimenziócsökkentés, adatbányászat, adattárházak

Összefoglaló: Napjaink információs társadalmában a különféle célból rögzített adatok számos értékes információt rejtenek magukban. A rendelkezésre álló adatok elemzése azonban szerteágazó feladat, melynek diverzitása főként az adatok sokrétűségéből és a változatos elemzési célokból fakad. Ebből adódóan az adatokban rejlő információ feltárása rendkívül összetett folyamat, amely különféle elemzési módszereket foglal magában. Jelen jegyzet célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az adatelemzés főbb módszereiről és bemutassa azok alkalmazási feltételeit, lehetőségeit. Ennek megfelelően bemutatjuk az elemzést megelőző adatelőkészítési fázis fő lépéseit, szót ejtünk az alapvető matematikai és adatvizualizációs módszerekről, részletesen tárgyaljuk a leggyakrabban alkalmazott dimenziócsökkentési eljárásokat, átfogóan ismertetjük a főbb adatbányászati módszereket és kitérünk az adattárházak által nyújtott elemzési lehetőségekre. A jegyzet írása során mindvégig szem előtt tartottuk, hogy olyan tudást nyújtsunk az Olvasó számára, amely kidolgozott elméleti alapokon nyugszik, de nem nélkülözi a gyakorlati ismereteket sem.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Intelligens irányító rendszerek

Piglerné Lakner Rozália, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Hangos Katalin, Gerzson Miklós, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: intelligens irányítás, real-time szakértői rendszerek, Petri hálók, kvalitatív modellek, szabályrendszerek, fuzzy következtetés

Összefoglaló: Az intelligens irányító rendszerek tankönyv anyaga a napjainkban dinamikusan fejlődő intelligens technikákat alkalmazó rendszer- és irányításelméleti feladatok (predikció, beavatkozás tervezés, rendszeranalízis, diagnosztika) megoldása során hasznosítható elméleti ismereteket és technikai megoldásokat tartalmazza műszaki informatikus hallgatók számára MSc szinten. A tankönyv fejezetei sorra veszik a folyamatirányító szakértői rendszer fogalmával és elemeivel, a tudásábrázolással, kvalitatív modellezéssel, Petri hálókkal, valamint a fuzzy irányítási rendszerekkel kapcsolatos tudnivalókat. A könyvben összefoglalt tananyagot a G2 folyamatirányító real-time szakértői rendszer rövid ismertetése egészíti ki. A fenti fejezeteket animált ábrák, valamint kidolgozott és megoldandó feladatok gazdagítják.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Irányítástechnika

Gerzson Miklós, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Pletl Szilveszter, SZTE TTIK, Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék

Kulcsszavak: az irányítástechnikai rendszerek leírása és vizsgálatának módszerei; a különböző dinamikus tagok ismertetése; a stabilitás fogalma és vizsgálata; a rendszerek leírása szakaszos időtartományban

Összefoglaló: Az Irányítástechnika tárgy a mérnök informatikus és a villamosmérnök alapszakos hallgatóknak egyaránt kötelező szakmai alapozó tárgyként szerepel a tantervben. E jegyzet célja elsősorban nem a tantervben előírt teljes anyag áttekintése, hanem a gyakorlati foglalkozások alkalmazott szimulációs példák és megoldott számolási feladatok megértésének segítése példákon keresztül. Így ez a jegyzet, a legfontosabb anyagrészek rövid elméleti áttekintése mellett, jelentős számú kidolgozott példát is tartalmaz. A jegyzet elsősorban a Pannon Egyetem Mérnök informatikus BSc szak tantervében szereplő Irányítástechnika tárgy tanmenetét követi, illetve annak sajátosságaira épül, figyelembe véve a Szegedi Tudományegyetem hasonló szakán oktatott tárgy jellegzetességeit. Ennek megfelelően elsősorban az irányítástechnika megértéséhez és alkalmazásához szükséges alapok kerülnek tárgyalásra. Az áttekintett témakörök ”az irányítástechnikai rendszerek leírása és vizsgálatának módszerei; a különböző dinamikus tagok ismertetése; a stabilitás fogalma és vizsgálata; a rendszerek leírása szakaszos időtartományban” című területeket ölelik fel.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Játékelmélet

Pluhár András, SZTE TTIK, Számítógépes Optimalizálás tanszék

Kulcsszavak: kombinatorikus játékok, zérusösszegű játékok, Nash-egyensúly, kooperatív játékok, stabil párosítások, döntéshozatal

Összefoglaló: A jegyzet a fő célja a játékok különböző formáinak ismertetése és a megértésükhöz használatos matematikai fogalmak és elméletek bemutatása. A kombinatorikus játékokban a fák fogalmának és a teljes indukciónak a használatával eljuthatunk Zermelo tételéig, a végtelen játékok nem determinisztikus voltának bizonyításához mélyebb eszközök  szükségesek. Ezek után megmutatjuk, hogy a kombinatorika legfontosabb eszközeinek  létezik játékelméleti megfelelője és következésképpen felhasználása is. A zérusösszegű mátrixjátékokra több példát és megoldási módszert adunk, az általános minimax tételt pedig konstruktív úton bizonyítjuk. A nemzérusösszegű játékoknál a Nash-egyensúly létezését a Brouwer-féle fixponttétellel, illetve a bimátrixjátékokra adott Lemke-Howson algoritmussal mutatjuk meg. Ismertetjük a Nash-egyensúly klasszikus példáit és továbbfejlesztési lehetőségeit. A kooperatív játékok alapfogalmait tárgyaljuk, a magot, a stabil halmazt és a  Shapley-értéket. Az alkalmazások természetes módon magukba foglalják a stabil párosítás problémáját illetve a Nash-program illusztrációját dolgozzuk ki.  Végül a döntéshozatallal kapcsolatos problémákról van szó; ezen belül Arrow tételéről, illetve az igazságos vagy irígységmentes osztozkodások lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Jelek és rendszerek példatár

Pletl Szilveszter, SZTE TTIK, Műszaki Informatika Tanszék

Magyar Attila, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: jelek, jelek felosztása, rendszerek, rendszerek felosztása, Fourier transzformáció, FFT, LTI rendszerek, Bode diagram, szűrők, moduláció, mintavételezés, A/D átalakítás

Összefoglaló: A Jelek és rendszerek példatár elsősorban a felsőoktatásban részvevő mérnök-informatikus alapszakos hallgatók számára készült. A példatár a kiválasztott témakörök tárgyalásmódját illetően minden esetben bemutatja a szükséges elméletet, majd példákon keresztül igyekszik érthetővé tenni a tananyagot. A feldolgozott témakörök a következők: a jel és rendszerelméleti alapfogalmak, a folytonos és a diszkrét-idejű konvolúció, a folytonos és diszkrét–idejű jelek Fourier transzformációja, a z-transzformáció, a jelek szűrését végző rendszerek, az alapvető modulációs megoldások, a mintavételezés és tartás és végül az A/D átalakítás.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Kalkulus informatikusoknak I.

Győri István, Pituk Mihály, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: egyváltozós valós függvény, sorozat, határérték, folytonosság, derivált, határozatlan integrál, Riemann-integrál, improprius integrál, Laplace-transzformált

Összefoglaló: A jegyzet a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán oktatott Matematikai analízis I. kurzus anyagának összefoglalása informatikus és villamosmérnök hallgatók részére. Az olvasó megismerkedhet az egyváltozós valós függvények differenciálszámításával és integrálszámításával, ezen belül az analízis olyan központi fogalmaival, mint a határérték, folytonosság, derivált és az integrál. Egy villamosságtani probléma kapcsán ismertetésre kerül a Laplace transzformált fogalma és fontosabb tulajdonságai.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Kalkulus informatikusoknak II.

Győri István, Pituk Mihály, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: végtelen sor, hatványsor, többváltozós függvény, folytonosság, határérték, differenciál, területi integrál, közönséges differenciálegyenlet, z-transzformált

Összefoglaló: A jegyzet a Kalkulus informatikusoknak I. c. jegyzet folytatása, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán oktatott Matematikai analízis II. kurzus anyagának összefoglalása informatikus és villamosmérnök hallgatók részére. Az olvasó megismerkedhet a végtelen sorok és hatványsorok fogalmával, a többváltozós függvények differenciálszámításával, a területi integrállal és közönséges differenciálegyenletek néhány egyszerűbb típusával. Egy információátviteli probléma kapcsán ismertetésre kerül a z-transzformált fogalma és fontosabb tulajdonságai.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Kalkulus informatikusoknak II. példatár

Szalkai István, Dósa György, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: többváltozós integrálás és deriválás Közönséges differenciálegyenletek Parciális törtekre bontás Laplace transzformáció Fourier-sorok

Összefoglaló: A példatárban található feladatok felölelik a többváltozós integrálás és deriválás, közönséges differenciál- és integro- egyenletek, a parciális törtekre bontás, Laplace transzformáció és Fourier-sorok, az RLC elektronikus áramkörök alapjait. A bőséges útmutatóban röviden megtaláljuk a legfontosabb megoldási módszerek leírását is. A feladatgyűjtemény legnagyobb részét a feladatok részletes megoldásai (esetenként magyarázatokkal, megjegyzésekkel) teszik ki. A függelékben a legfontosabb tételek, képletek, táblázatok és tárgymutató kaptak helyet. Két animáció és két szemléltető program is segíti a megértést és egyszerűbb feladatok kiszámíttatását. Mind egyéni mind csoportos felkészüléshez ajánljuk ezt a példatárat.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Képfeldolgozás haladóknak

Palágyi Kálmán, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Kulcsszavak: digitális képfeldolgozás, színes képek, matematikai morfológia, vázkijelölés, képszegmentáció textúra-elemzés, kép-leképezések, képregisztráció, mozgóképek, többfelbontású képfeldolgozás

Összefoglaló: Ez a jegyzet a Szegedi Tudományegyetem oktatott Képfeldolgozás haladóknak című tárgyhoz készült. A mesterszakos kurzus az alapozó Digitális Képfeldolgozás tárgyra támaszkodva egyrészt a számítógépes képfeldolgozás további érdekes fejezeteibe nyújt betekintést, másrészt pedig az alapfejezetek újabb és fejlettebb technikáira tér ki. A jegyzet tíz fejezetből áll, melyet az alábbi területeket érintik: bináris tomográfia, halftoning, objektum-címkézés, a színes képek feldolgozása, matematikai morfológia, vázkijelölés, fejlett szegmentációs módszerek, textúra-elemzés, leképezések, warping, morphing, képregisztráció, mozgóképek feldolgozása, többfelbontású feldolgozás.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Képi információ mérése

Czúni László, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Tanács Attila, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Kulcsszavak: Kép információ, digitális képfeldolgozás, orvosi képfeldolgozás, optikai mérés, képelemzés, videó-megfigyelés, távérzékelés, zajszűrés

Összefoglaló: A jegyzet megismerteti az olvasót a képi információ technikai jelentésének és mérésének alapelveivel, alapvető módszereivel. A modern képalkotás és képfeldolgozás technikáját bemutatva megismerhető, milyen módon érzékelik, tárolják és elemzik a különböző számítógépes alkalmazások a képeket. A jegyzetben kitérünk az orvosi képalkotás és képelemzés, a képvisszakeresés, az ipari képelemzés, a távérzékelés és a videó-alapú biztonsági rendszerek által alkalmazott módszerekre, alapvető algoritmusokra is.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Képrekonstrukció

Balázs Péter, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Kulcsszavak: képrekonstrukció, komputer tomográfia, diszkrét tomográfia, szűrt visszavetítés, algebrai rekonstrukciós módszerek, rekonstrukció optimalizálással, emissziós tomográfia, hv-konvex diszkrét halmaz, elektronmikroszkópia, nemroncsoló tesztelés

Összefoglaló: A jegyzet első felében a folytonos képrekonstrukció elméletét és gyakorlatát tárgyaljuk. Először a transzformáció alapú rekonstrukciós technikákat, majd az algebrai rekonstrukció módszereit ismertetjük. A továbbiakban a CT berendezés felépítésével, működésével és az abból eredő képfeldolgozás specifikus problémákkal, valamint azok megoldásával foglalkozunk. Ezek után egyéb képalkotó modalitásokat (SPECT, PET, MRI, diffrakciós tomográfia) mutatunk be érintőlegesen. Végül a folytonos képrekonstrukció nem orvostudományból származó alkalmazásaiból mutatunk meg néhányat. A jegyzet második részében a diszkrét tomográfiával foglalkozunk. Az alapok tárgyalása után speciális tulajdonságú bináris képek rekonstrukcióját mutatjuk be. Azt is megmutatjuk, hogy a bináris képrekonstrukció hogyan fogalmazható meg optimalizálási feladatként, és ennek megoldására melyek a leggyakrabban alkalmazott kombinatorikus módszerek. Szót ejtünk az emissziós diszkrét tomográfiáról is. A témakör ismertetését itt is az alkalmazások bemutatásával zárjuk.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Közelítő és szimbolikus számítások feladatgyűjtemény

Mihálykó Csaba, PE MIK, Matematika Tanszék

Virágh János, SZTE TTIK, Számítógépes Optimalizálás Tanszék

Kulcsszavak: numerikus matematika, feladatgyűjtemény, matematikai programcsomagok, Maple,  Scilab, GSL, LAPACK, C, informatikus BSc és MSc oktatás

Összefoglaló: A feladatgyűjtemény főleg a különböző informatika BSc és MSc szakokon tanuló  hallgatók számára készült. Az első hat fejezet nagyjából a BSc, a második hat  inkább az MSc szakok tematikáját dolgozza fel. Haszonnal forgathatják mindazon  mérnökhallgatók is, akik a numerikus matematikához kapcsolódó tanulmányokat  folytatnak. Az 500 feladat különböző nehézségű, az egészen egyszerűtől kezdve a több  ismeret összekapcsolását igénylő összetettebb problémákig. Jellegük is  változatos: vannak csak számolást igénylő, begyakorlást elősegítő típusú és   elmélyültebb tudást feltételező „elméletibb” feladatok is. A gyűjtemény tartalmaz olyan feladatokat is, melyek célja valamely numerikus  módszer demonstrációs szintű  implementálása. A mintaprogramok az első részben  a Scilab 5.2 verzióját, a másodikban a Maple 13-at, illetve a (Linuxon futó)  standard C nyelvet és gcc fordítóprogramot feltételeznek.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Lineáris algebra példatár mérnök informatikusoknak

Leitold Adrien, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: az R3 tér geometriája, n dimenziós euklideszi vektortér, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek, lineáris leképezések és transzformációk

Összefoglaló: A példatár a Lineáris algebra c. tantárgy törzsanyaghoz szorosan kapcsolódó feladatokat tartalmaz. Az egyes fejezetekben számos, részletesen kidolgozott minta feladat és gyakorló feladatok találhatóak. Utóbbiak végeredményei megtalálhatóak A gyakorló feladatok megoldásai c. fejezetben. A példatár Vegyes feladatok a lineáris algebrai ismeretek alkalmazására c. fejezete – a teljesség igénye nélkül – olyan problémákat gyűjt össze, amelyekkel az informatikus szakos hallgatók tanulmányaik során különböző szaktárgyakban találkoznak, és amelyeknek megoldásához alkalmazni kell a tanult lineáris algebrai ismereteket. A példatár digitális mellékletének első része a Lineáris algebra tantárgy előadásain használt ppt file-okat tartalmazza. Ezekben megtalálhatóak az adott anyagrész fogalmai, állításai, az alkalmazott jelölések. A digitális melléklet második része néhány típusfeladat animált megoldását mutatja be.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Logisztika és üzleti modellezés

Kovács Zoltán, SZTE TTIK, Számítógépes Optimalizálás Tanszék

Kulcsszavak: logisztika, szállítmányozás, járattervezés, üzleti folyamatok, matematikai modellek, flottakövetés

Összefoglaló: A logisztika napjainkra önálló tudományterületté nőtte ki magát, rendelkezik saját tématerületekkel és fogalmi rendszerrel, specifikus módszertannal illetve a hozzá kapcsolódó alkalmazási technikákkal. A logisztika feladatok osztályozhatók a kacsolódó gazdasági tevékenységi területek szerint pl. beszerzés, anyagmozgatás, csomagolás, raktározás, készletgazdálkodás, termelés, értékesítés, szállítás, stb. vagy speciális alkalmazáshoz köthetően pl. egészségügyi logisztika, katonai logisztika, korházi logisztika stb. A kézirat nem vállalkozik a napjainkban logisztikához sorolt összes tématerület áttekintésére. A kézirat a szállítás, fuvarozás, szállítmányozás illetve ahhoz szorosan kacsolódó problémákat dolgozza fel, sajátos szempontból. Nevezetesen az e területeken felmerülő logisztikai kérdések megoldásának folyamatát mutatja be, minden esetben a logisztikai fogalmi modell, matematikai modell, megoldás, alkalmazás és ellenőrzés lépéseket azonosítva.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Méréselmélet

Gerzson Miklós, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: mérés és modellezés, a mérés fogalmának általánosítása, rendszer- és jelelmélet alapjai, mérő rendszerek struktúra, a mérési hibák fogalma, típusai, a mérés hibák terjedése, a mérési adatok elsődleges feldolgozása

Összefoglaló: A Méréselmélet tárgy a mérnök informatikus és a villamosmérnök alapszakos hallgatóknak egyaránt kötelező szakmai alapozó tárgyként szerepel a tantervben. E jegyzet célja elsősorban a tantervben előírt teljes anyag áttekintése, segítve ezzel a hallgatóknak az elméleti alapok elsajátítását. A Méréselmélet jegyzet, követve a hasonló megnevezésű tárgy tematikáját részletesen tárgyalja a mérés és modellezés kapcsolatát, a mérés fogalmának általánosítását, rendszer- és jelelmélet alapjait, mérő rendszerek struktúráját, a mérési hibák fogalmát, a mérés hibák terjedését számítások során illetve a mérési adatok elsődleges feldolgozásának menetét.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Online algoritmusok

Dósa György, PE MIK, Matematika Tanszék

Imreh Csanád, SZTE TTIK, Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék

Kulcsszavak: algoritmusok, online problémák, legrosszabb eset korlátok, versenyképességi elemzés, optimalizálási problémák, erőforrás allokáció

Összefoglaló: A gyakorlati problémákban gyakran fordulnak elő olyan optimalizálási feladatok, ahol a bemenetet csak részenként ismerjük meg, és a döntéseinket a már megkapott információ alapján, a további adatok ismerete nélkül kell meghoznunk. Ilyen feladatok esetén online problémáról beszélünk. Az algoritmusokat egy legrosszabb eset korlát elemzéssel szokás vizsgálni, amelyet versenyképességi elemzésnek neveznek. Az online algoritmusok elméletének igen sok alkalmazása van a számítástudomány, a közgazdaságtan és az operációkutatás különböző területein. A jegyzetnek nem  a témakör részletes áttekintése a célja, hanem  a területen használt  alapvető algoritmustervezési és elemzési technikák bemutatása az online algoritmusok elméletének különböző részterületein (lapozás, lista karbantartás, k-szerver feladat, ütemezés, ládapakolás, számítógépes hálózatok online problémái, online tanulás)  keresztül.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Operációkutatás informatikusoknak

Maros István, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kulcsszavak: operációkutatás, lineáris programozás, szimplex módszer, primál algoritmus, duál algoritmus, egészértékű programozás, hálózati optimalizálás, nemlineáris programozás

Összefoglaló: Az informatikai alkalmazások egy jelentős hányada a döntéstámogatás területére esik. Ez pedig jártasságot igényel a döntéstudományban, amit gyakran az operációkutatással azonosítanak. Jelen jegyzet célja, hogy az informatikus egyetemi hallgatókat segítse ezen jártasság megszerzésében az operációkutatás és az optimalizálás legfontosabb modelljeinek és módszereinek a megismertetésén keresztül. Ezen belül a lineáris, nemlineáris és egészértékű programozás, valamint a hálózati optimalizálás tárgyalására kerül sor olyan terjedelemben, ami egy féléves kurzus keretibe belefér.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

A programozás alapjai

Simon Gyula, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kulcsszavak: algoritmusok, programok, vezérlési szerkezetek,adatszerkezetek, strukturált program

Összefoglaló: A jegyzet platform-független módon igyekszik megismertetni a programozás alapjait, a strukturált programozást. Tárgyalja az alapvető programozói háttérismereteket és alapfogalmakat mind a hardver, mind a szoftver oldaláról. Bemutatja az algoritmusok és programok alapvető építőelemeit, valamint a strukturált programok készítésének alapvető szabályait. Az algoritmusok és adatszerkezetek leírására többféle leíró modellt is használ (folyamatábra, Jackson-ábra, reguláris kifejezések és definíciók), valamint a C programozási nyelv segítségével ezekre implementációs példákat is mutat.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Programrendszerek fejlesztése

Bilicki Vilmos, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: köztesréteg, JEE, CDI, EJB, Servlet, ESB, SOA, SCA/SDO, BPEL4WS

Összefoglaló: A jegyzet egy széles körű áttekintést nyújt az elosztott rendszerek  alkalmazása mögött álló motivációkról, az elosztott viselkedésnél  követhető paradigmákról és az elosztottságot elfedő szoftver rétegről. Ezen széles repertoárból a klaszter és SOA paradigmákon alapuló  alkalmazás és alkalmazásrendszer fejlesztés képezi a jegyzet fajsúlyos részét. Itt a JEE platform szolgáltatásai és a klasszikus 3 rétegű architektúra mentén vizsgáljuk meg az egyes rétegek szerepét, a fellépő  problémákat illetve megoldásokat. Túllépve az egyes alkalmazások határait az ESB platform megismerése segítségével valósítjuk meg a SOA  koncepció mentén elkészülő elosztott rendszerünket.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Robotika

Mester Gyula, SZTE TTIK, Műszaki Informatika Tanszék

Kulcsszavak: Robot manipulátorok kinematikája, dinamikája, szabad mozgásának hagyományos irányítása, önhangoló adaptív pozícióirányítás, hibrid irányítás, kerekeken gördülő és humanoid robotok.

Összefoglaló: A tananyag a robotika korszerű témaköreivel foglalkozik. A robotika interdiszciplináris tudományág, az automatika legfejlettebb alkalmazási területe. A témakör feldolgozása a nemzetközi szakirodalom és a szerző által publikált tudományos kutatási eredményeken alapszik. A tananyag a következő hét fejezetet tartalmazza: robot manipulátorok kinematikája, robot manipulátorok dinamikája, robot manipulátorok szabad mozgásának hagyományos irányítása, robot manipulátorok önhangoló adaptív pozícióirányítása. Bemutatjuk a merev robot manipulátorok önhangoló adaptív pozícióirányítását csuklókoordinátákban és a stabilitásvizsgálatát. Foglalkozunk a rugalmas csuklójú merev szegmensű robot manipulátor dinamikai modelljével, önhangoló adaptív pozícióirányításával csuklókoordinátákban és a robot manipulátorok adaptív pozíció-irányítását fuzzy felügyelő szabályzóval. Az ötödik fejezet robot manipulátorok hibrid irányítását mutatja be. Felírjuk a rugalmas csuklójú merev szegmensű robot manipulátor korlátozott mozgásának dinamikai modelljét és pozíció-erő irányítását. A hatodik fejezetben keréken gördülő mobil robotokkal, a hetedik fejezetben humanoid robotok témakörével foglalkozunk.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

A számítástudomány alapjai

Ésik Zoltán, SZTE TTIK, Számítástudomány Alapjai Tanszék

Kulcsszavak: Formális nyelv, véges automata, reguláris nyelv, környezetfüggetlen nyelv, veremautomata, Turing-gép, rekurzívan felsorolható nyelv, Church-Turing tézis, idő- és tárbonyolultság, polinomidőben megoldható problémák, polinomidőben verifikálható  problémák, polinom tárral megoldható problémák.

Összefoglaló: A jegyzet egységes rövid bevezetést ad a számítástudomány három területéhez. Ezek az automaták és formális nyelvek elmélete, a kiszámíthatóságelmélet és a bonyolultságelmélet.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Számítógépes látás

Kató Zoltán, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Czúni László, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: 3D rekonstrukció, kamera kalibráció, sztereó képpár, fundamentális mátrix, mozgás detektálás, optikai áramlás, mozgás követés

Összefoglaló: A számítógépes látás az emberi látás azon funkcióit valósítja meg, amelyek a retinai kép elemzését végzik. Ezek elsősorban a képi tartalom értelmezésére irányulnak: a látott képből következtet az objektumok 3D alakjára (felület rekonstrukció), az objektumok térbeli  elhelyezkedésére, egymáshoz való viszonyára (mélységi információ kinyerése), illetve több, időben egymást követő képből a mozgás érzékelése és a mozgó objektumok követése. A könyv két fő témakört ölel fel: az első, Statikus látás című részében a ma már klasszikusnak mondható sztereó rekonstrukció problémáját tárgyaljuk. Ez lényegében az emberi látás térbeli érzékelésének számítógépes megvalósítása. A második, Dinamikus látás című részében egyetlen kamerával készült mozgókép sorozat elemzésével foglalkozunk. Tárgyaljuk a 3D mozgás, és annak projektív leképezése közötti kapcsolatot, a mozgás becslést optikai áramlás segítségével, illetve a mozgó objektumok követésére szolgáló algoritmusokat.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Digitális melléklet.

 

Személyes adatok védelmének jogi, etikai és informatikai kérdései

Alexin Zoltán, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: személyes adatok védelme, információs önrendelkezés, adatvédelmi jog, alapvető emberi jogok, Európai Unió adatvédelmi rendszere, adatkezelés etikája, tisztességes adatkezelés, fizikai védelem.

Összefoglaló: A XXI. században diplomát szerző informatikus hallgatók képzéséből nem hiányozhatnak a személyes adatok kezelésével kapcsolatos alapvető ismeretek. A jegyzet a képzéshez szükséges ismereteket rendszerezett formában tartalmazza. A tizenhárom fejezet figyelembe veszi az egyetemi képzés szemesztereinek hosszát. Alkalmas előadás, illetve előadás és szemináriumi formában történő oktatásra, valamint távoktatásra is. Tárgyalja a megértéshez szükséges minimális jogi ismereteket, illetve a személyes adatok védelméhez való jognak az emberi méltóság alapjogából levezethető gyökereit. Feldolgozza a fontosabb nemzetközi egyezményeket, és az Európai Unió adatvédelmi dokumentumait, ismerteti a fontosabb magyar adatvédelmi jogi megoldásokat és jogszabályokat. A jegyzetben olyan etikai kérdések is megvitatásra kerülnek, amelyek kapcsolódnak a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a tisztességes adatkezelés alapelvéhez. A jegyzet néhány kiemelkedő személyiség rövid életútját és munkásságát is ismerteti.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

 

Színtervezés számítógépes felhasználás számára

Schanda János, PE MIK, Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kulcsszavak: színtan, színmérés, számítógépes színhasználat

Összefoglaló: A jegyzet megismerteti a hallgatót a színtan elemeivel. Röviden összefoglalja a látás észlelet alapjait, a szem felépítését, az optikai jel retinális feldolgozását. Foglalkozik a színmérés alapjaival, így a radiometriai és fotometriai fogalmakkal, a színinger-mérés törvényszerűségeivel, és a számítógépes szín-management kérdéseivel. Röviden áttekinti a szín-alkalmazás kérdéseit, így elsősorban a színinger megjelentetésére használt eszközöket (monitor, nyomtató), azok méréstechnikai elemeit. A jegyzetet a színek számítógépes használatával kapcsolatos néhány megjegyzés és a tématerület további megismeréséhez fontos könyvek és a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság vonatkozó jelentéseinek felsorolása zárja.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

Szoftverkarbantartás

Ferenc Rudolf, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: Szoftverkarbantartás, szoftverevolúció, szoftvervisszatervezés, szoftverújratervezés, tervezési minta felismerés, architektúra rekonstrukció, program vizualizáció, szoftverminőség, szoftvermetrikák, forráskód auditálás

Összefoglaló: A jegyzet a szoftverkarbantartás témakörét dolgozza fel MSc hallgatók számára. Először egy rövid áttekintést nyújt a szoftverfejlesztés folyamatairól, modelljeiről, és azok általános fázisairól. Ezután bevezetést ad a szoftverek visszatervezésének, újratervezésének témakörébe, részletesen bemutatva az egyes módszereket, és azok automatikus elvégzéséhez rendelkezésre álló eszközöket. A jegyzet tárgyalja a kódmegértés és a program vizualizáció területeit is, részletesen foglalkozik a forráskódból történő tervezési minta felismeréssel, a rendszerek architektúrájának rekonstrukciójával, forráskódból történő tervezési dokumentáció előállításával, szoftvervizualizációval. A jegyzet bemutatja a szoftverminőség területét is, érinti a különböző szoftverminőségi modelleket, forráskód metrikákat, illetve statikus és dinamikus forráskód elemzési technikákat, eszközöket, amelyekkel forráskódban lévő gyanús kódrészleteket (bad code smell), és szabálysértéseket tudunk felderíteni.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Tesztelési módszerek

Beszédes Árpád, Gergely Tamás, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: tesztelés (testing), kód alapú tesztelés (whitebox testing), specifikáció alapú tesztelés (blackbox testing), teszteset priorizáció (test case prioritization), teszteset szelekció (test case selection), hibakeresés (debugging), szeletelés (slicing), statikus analízis (static analysis), formális módszerek (formal methods)

Összefoglaló: A szoftvertesztelés, mint szakma rendkívül sokrétű, különböző képességeket és képesítéseket igényel. A szükséges ismeretanyag a tesztelés minden vonatkozására kiterjed úgymint, alapelvek, módszertanok, technikák, módszerek, szabványok, eszközök, menedzsment. A Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszéke tudatos módon építi a teszteléssel speciálisan foglalkozó oktatási kínálatát. Ennek részeként, a Tesztelési Módszerek tárgy a teszt-tervezési és végrehajtási módszerekre fekteti a hangsúlyt. Tartalmi szempontból, a jegyzet a legfontosabb tesztelési módszereket ismerteti, főleg technikai szempontból. A tesztelési módszereket sokféleképpen tudjuk csoportosítani, ezek áttekintése után egy lehetséges csoportosítás szerint, megadjuk a módszerek alap megközelítéseit, technikákat, algoritmusokat, a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. A jegyzet a kód és specifikáció alapú módszerekkel, majd harmadik csoportban az egyéb módszerekkel foglalkozik. Az utolsó fejezetben foglalkozik a hibaeredet-keresés és hibaeltávolítás „debugging” témájával is.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Térképi adatbázisok

Katona Endre, SZTE TTIK, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Kulcsszavak: digitális térkép, térinformatika, geoinformatika, vektoros adatstruktúrák, vektoros algoritmusok, PoszGIS, Oracle Spatial

Összefoglaló: A tananyag a térképhez kapcsolódó információs rendszerek fejlesztését hivatott támogatni. Tudományterületét tekintve a térinformatikához (geoinformatikához) kapcsolódik, azon belül pedig a vektoros térinformatikát támogató relációs adatbázisokat célozza meg. A térbeli (térképi) adatok kezelésének két alapvető módja kerül bemutatásra: a szétválasztott modell és az integrált modell. A szétválasztott modell a térbeli és leíró adatok elkülönült kezelésére és laza kapcsolatára épül, és inkább az elmúlt évek fejlesztési technológiájára jellemző. Ezzel szemben az integrált modell lényege, hogy a térbeli és leíró adatokat egy közös relációs adatbázisban tároljuk. Ma már több adatbázis-kezelő is támogatja a térbeli adatok ilyen kezelését. A tananyag a MySQL, PostgreSQL (és annak PostGIS kiterjesztése), valamint az Oracle Spatial lehetőségeit mutatja be.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

UML diagramok a gyakorlatban

Tarczali Tünde, PE MIK, Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

Kulcsszavak: Unified Modeling Language, UML, modellezés, modellezési eszközrendszer, rendszertervezés, objektum-orientált tervezés, UML diagramok, OMG

Összefoglaló: A tananyag az UML modellezési eszközrendszer használatának sokrétűségét vázolja fel egy gyakorlati példán keresztül. Mintapéldán át megmutatja az UML diagramjainak, táblázatainak használathatóságát a szoftverfejlesztési életciklus fázisaiban. Az anyag az UML-t már alapszinten ismerő hallgatóknak készült, az alapfogalmak bemutatása nem célja, inkább egy áttekintést szeretne nyújtani az UML alkalmazásának lehetőségeiről a diagramok és táblázatok használatának egy rendszertervezési projekt lépéseiben történő bemutatásával. Reményeim szerint ez jó alapot nyújt majd a hallgatóknak további tanulmányaik során, illetve a későbbiekben, tanulmányaik befejeztével a vállalati környezetben. A tananyag az UML nyelv bemutatására szorítkozik, nem tartalmaz teljes bevezetést a rendszerfejlesztési módszertanokba illetve az objektumorientáltságba, bár körvonalaikban ezek is bemutatásra kerülnek. A dokumentum gondolatainak alapját Harald Störrle UML 2 című könyvében valamint a Russ Miles és Kim Hamilton Learning UML 2.0 könyvében megismert fogalmak adják, és természetesen az OMG (Object Management Group) aktuális UML szabványa által meghatározott jelölésekkel találkozhatnak az olvasók.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

Üzleti webtechnológiák

Holló Csaba, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék

Kulcsszavak: XHTML, CSS, webprogramozás, JavaScript, Java szervlet, JavaServer Pages, AJAX, akadálymentesség.

Összefoglaló: A megjelenítő eszközök sokfélesége, illetve a fogyatékkal élő emberek támogatása miatt egyre fontosabb szerepet kap a weboldalak szabványos megalkotása, melynek legfontosabb eszközeit a jegyzet az alapoktól indulva mutatja be. Egy modern weboldal azonban a felhasználóval, illetve a felhasználók között történő kommunikáció különböző szintjeit kell biztosítsa, amihez szükséges a statikus kódnak a kiszolgáló, illetve az ügyfél gépén futó programokkal történő kiegészítése. A jegyzetben, kizárólag a Java nyelv ismeretét feltételezve, az alapoktól indulva mutatjuk be a Java alapú kiszolgáló oldali webprogramozás legalapvetőbb feladatait, illetve az ügyfél oldali webprogramozás JavaScript nyelv általi lehetőségeit. Különálló fejezetben foglalkozunk a manapság divatos AJAX kommunikáció megvalósítási lehetőségeivel, melynek tartalma akkor is érthető, ha az olvasó Java szervletek helyett más kiszolgáló oldali nyelvet (például PHP-t) ismer. Végül betekintést nyerünk két különböző megközelítést használó keretrendszerbe, és röviden szólunk a web design legfontosabb kérdéseiről. A jegyzet a tartalom sokszínűsége és terjedelmi korlátai miatt dokumentációnak nem tekinthető, viszont oktatási tananyagként készítése során kiemelt szempont volt a legfontosabb módszerek rendszerezett bemutatása és a tartalom érthetősége.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

 

 

Valószínűségszámítás példatár informatikusoknak

Mihálykóné Orbán Éva, PE MIK, Matematika Tanszék

Kulcsszavak: valószínűség, valószínűségi változó, eloszlás, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás,  kapcsolatok az eloszlások között, centrális határeloszlás tétel, számítógépes szimuláció

Összefoglaló: Ennek a feladatgyűjteménynek a célja a valószínűségszámítással kapcsolatos, alap valószínűség-számítás kurzuson ismertetett fogalmak elmélyítése, feladatokon keresztül történő "begyakorlása".  A feladatok között megtalálhatók csupán a definíció ismeretét igénylő példák éppúgy, mint a számolási gyakorlatot illetve  ötleteket igénylő feladatok. Igyekeztem a példák egy részét úgy fogalmazni, hogy a hallgatók ráismerhessenek a mindennapi életben felbukkanó problémákra.  Nagy hangsúlyt helyeztem az eloszlások fogalmára, az eloszlások közötti kapcsolatokra, valamint kihasználva a mérnök informatikus hallgatók számítástechnikában való jártasságát, a problémák szimulációval történő kezelésére.  Már az első fejezettől fogva tudatosan  törekedtem  szimulációs feladatok adására, és arra, hogy a "véletlen viselkedésével" kapcsolatos jelenségekre felhívjam a hallgatók figyelmét.  Remélhetőleg a későbbiekben ennek meglesz  az a haszna, hogy ha egy sztochasztikus problémát analitikusan nem is sikerül megoldani a gyakorló informatikusnak, de a szimulációval történő kezelés lehetősége eszébe fog majd jutni. Minden feladatnak ismertettem a megoldását, illetve a számítógépes megvalósításokra is adtam egy lehetséges utat, ami megkönnyíti  az önellenőrzést.

Jegyzet letöltése PDF formátumban.

Támogatók


usztnfu2
sztecimer   pecimer

Keresés

Belépés