Résztvevők

A tananyagfejlesztést végző intézmények bemutatása:

 

sztecimerA Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának bemutatása

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2000. január 1-jén a szegedi és a hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények integrálódásával jött létre, és folytatta jogelőd szervezeteinek munkáját: a magas szintű tudományos kutatást, tudósképzést, illetve a hallgatók oktatását. A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik legkeresettebb felsőoktatási intézménye. Képzési kínálata felöleli az egészségügyi, természettudományi, gazdálkodástudományi, bölcsészettudományi, pedagógusképző, mérnöki, élelmiszeripari, agrármérnöki és zeneművészeti területeket. Színvonalas posztgraduális képzési struktúrát mondhat magáénak, szervezeti keretein belül 19 doktori iskola működik. A jelentkezők száma 2003 óta folyamatosan 18 000 fő felett van. A hallgatók létszáma hozzávetőlegesen 30 000 fő.

A projekt megvalósítását felvállaló Szegedi Tudományegyetem egysége, a Természettudományi és Informatikai Kar. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán több évtizedes múltra tekint vissza az informatikai szakemberképzés. A Matematikai Intézet gondozásában már 1957-ben oktattak néhány informatikai jellegű tárgyat, 1963-tól pedig – elsőként az országban – a programtervező matematikus képzés is elindult. Ugyancsak 1963-ban alakult meg a Kibernetikai Laboratórium, amely az oktató- és kutatómunka számítógépes hátterét adta, 1971-ben pedig a Matematikai Intézeten belül megalakult a Számítástudományi Tanszék, amelynek első vezetője Kalmár László volt. Az informatika oktatása, kutatása azóta számos strukturális és tartalmi változáson ment keresztül. A 70-es évek közepén indult a programozó matematikus szak oktatása. 1978-tól a programtervező matematikus szak (a bolognai folyamat előfutáraként) kétlépcsőssé alakult, 1988-ban indult a közgazdasági programozó matematikus szak, 2002-ben pedig a műszaki informatika egyetemi szak. 1985-ben indult a számítástechnika szakos tanárképzés, amelyből 1993-ban kialakult az informatikatanár egyetemi szak. Az Informatikai Tanszékcsoport 1990-ben vált a Természettudományi Kar önálló egységévé. Jelenleg öt tanszékből áll, melyek a következők: Számítógépes Optimalizálás Tanszék, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék, Számítástudomány Alapjai Tanszék, Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék és Szoftverfejlesztés Tanszék. A Tanszékcsoporttal mind oktatásban, mind kutatásban szorosan együttműködik az MTA Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportja. A Tanszékcsoport 1993 óta működtet doktori képzést, 1993–2008 között az SZTE Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola Informatika Programjaként, 2009-től pedig önálló Informatika Doktori Iskola keretében.

Az Informatikai Tanszékcsoport jelenlegi szakkínálata (a fent említett „kifutó” szakok mellett) a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, a mérnök informatikus alapszakokból és a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus és tanári (informatikatanár szakképesítésű) mesterszakokbóláll, ami már a bolognai folyamat hatását tükrözi. Az évente több mint 400 fős új hallgatói létszám magas szintű oktatási szolgáltatását a 44 főből álló teljes munkaidejű oktatói stáb biztosítja. Közülük 32-en rendelkeznek tudományos fokozattal, ebből öten az MTA doktorai és egy akadémikus. A Tanszékcsoport az általa gondozott képzéseknél az informatikai, számítástudományi és műszaki tárgyakat biztosítja, míg az alapozó matematika és fizika tárgyak oktatásában a SZTE TTIK Matematikai Tanszékcsoportja (Bolyai Intézet), illetve Fizikus Tanszékcsoportja is részt vesz, a gazdasági tárgyak oktatása pedig az SZTE Gazdaságtudományi Kar közreműködésével biztosított. A képzés infrastrukturális feltételei magas színvonalon állnak rendelkezésre. A hagyományos és számítógépes tantermek fejlődést követő módon jól felszereltek, a jó hardver- és szoftverellátottság, a könyvtári szolgáltatások jól támogatják az oktatást és a kutatást.

A Szegedi Tudományegyetem pályázatban résztvevő munkatársai:

  • Bilicki Vilmos
  • Blázsik Zoltán
  • Ésik Zoltán
  • Ferenc Rudolf
  • Gergely Tamás
  • Gombás Éva
  • Gyimóthy Tibor
  • Havasi Ferenc
  • Holló Csaba
  • Imreh Csanád
  • Iván Szabolcs
  • Kató Zoltán
  • Katona Endre
  • Kiss Ákos
  • Kovács Zoltán
  • Matijevics István
  • Mester Gyula
  • Nagy Antal
  • Palágyi Kálmán
  • Pletl Szilveszter
  • Pluhár András
  • Tanács Attila
  • Virágh János

pecimerA Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának bemutatása

A Pannon Egyetemet 1949-ben alapították, így már több mint 60 éve meghatározó felsőoktatási intézménye a régiónak és hazánknak. Jelenleg élő és élettelen természettudományos, mérnöki, tanári és bölcsész, mezőgazdasági és közgazdasági képzést kínál diákjainak a Dunántúl nagy részére kiterjedő intézményi hálózattal. Az intézmény az elmúlt évek vonatkozásában lendületes előrelépést tudhat maga mögött: új karok létesültek, új szakok indultak, a képzési formák nagyban átalakultak. Ma igazi universitasként a fent felsorolt tudományok széles spektrumát műveli. A jövőben is minden tekintetben igyekszik alkalmazkodni a változó körülményekhez és megfelelni az új kihívásoknak.

Az új szakokkal együtt 2010-ben 18 felsőfokú szakképzési, 36 alapképzési, 27 mesterképzési és 27 szakirányú továbbképzési szakon, valamint 12 főiskolai és 24 egyetemi (kifutó) szakon folyt oktatás.

A projekt közvetlen megvalósításáért és fenntartásáért az Egyetem Műszaki Informatikai Kara felelős, mely 2003. január 1-jén, az informatikai és a hozzá kapcsolódó korszerű technológiák oktatására, kutatására és fejlesztésére jött létre, a 2001-ben alakult kari jogállású Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet utódaként. Fejlődését kezdetektől a dinamizmus jellemezte és jellemzi napjainkban is, melynek köszönhetően hazai és nemzetközi szinten egyaránt ismert és elismert tevékenységet folytat. Célja, hogy végzett hallgatóinak tudása jól hasznosítható legyen a gazdaságban, s ezáltal szakmai karriert alapozzon meg. A Kar három alaptevékenysége ― az oktatás, a kutatás és a projektfejlesztések ― szoros együttműködésben, egymást támogatva működnek, rendkívüli hatékonyságot biztosítva a régióban realizálandó projektek teljesítéséhez.

 Képzések

A Műszaki Informatikai Kar a felsőoktatás új, kétciklusú képzési szerkezetére való áttérésben úttörő szerepet vállalt, amikor - országosan elsőként - alapképzést: mérnök informatikus BSc szakot indított 2004-ben. Ez a szerep folytatódott 2005-ben is, amikor - az országos bevezetést megelőzően - gazdaságinformatikus és villamosmérnöki BSc szakokon indult el a képzés. Mára az informatikai képzési terület mindhárom alapszakán (gazdaságinformatikus, mérnök informatikus és programtervező informatikus), a villamosmérnök BSc szakon, valamint két mesterszakon (mérnök informatikus, logisztikai mérnök) is indítják képzéseiket. 2006 óta a kar felügyeli az informatikatanári mesterszakot is.

Felsőfokú szakképzés:

o      műszaki informatikai

o      mérnök-asszisztens

MSc képzés:

o      mérnök informatikus

o      logisztikai mérnök

o      informatikatanár (felügyelt szak)

 

BSc képzések:

o      gazdaságinformatikus

o      mérnök informatikus

o      programtervező informatikus

o      villamosmérnök

Egyetemi képzések (kifutó szakok):

o      informatikatanár

o      műszaki informatika

 

Főiskolai képzések (kifutó szakok):

o      műszaki informatika

o      programozó matematikus

o      villamosmérnök 

 

A Pannon Egyetem pályázatban résztvevő munkatársai:

  • Adonyi Róbert
  • Bertók Botond
  • Czúni Laszló
  • Dósa György
  • Fodor Attila
  • Gerzson Miklós
  • Győri István
  • Hangos Katalin
  • Heckl István
  • Kovács Zoltán
  • Lakner Rozália
  • Leitold Adrien
  • Magyar Attila
  • Maros István
  • Mihálykó Csaba
  • Mihálykóné Orbán Éva
  • Pituk Mihály
  • Schanda János
  • Simon Gyula
  • Szalkai István
  • Tarczali Tünde
  • Vathy Ágnes
  • Vörösházi Zsolt
  • Werner Ágnes

Projekt szakmai vezetése:

  • Kató Zoltán - szakmai vezető
  • Imreh Csanád - szakmai koordinátor
  • Czúni László - szakmai koordinátor